1. Hogyan jutott el a reneszánsz művészet Magyarországra?

A reneszánsz stílus Firenzében alakult ki 1420 körül. Itálián és Dalmácián kívül általában csak a 16. század első évtizedeitől kezdett Európában elterjedni. Magyarországon viszont már 1479 táján gyökeret vert.

Itália egyes államait és Magyarországot a 14. századtól kezdve egyre erősödő politikai, dinasztikus és kulturális kapcsolatok fűzték egymáshoz. Budán egye népesebb olasz kereskedőkolónia alakult ki. A politika terén a reneszánsz stílus átültetéséhez sok segítséget adott Mátyás 1463-84 között kialakított olasz diplomáciája. Amikor Mátyás 1474-ben eljegyezte, majd feleségül vette a nápolyi király lányát, Beatrixot, abba a szövetségbe "házasodott be", amelynek urai saját udvaraikban foglalkoztatták a korai reneszánsz legnagyobb festőit, szobrászait és építészeti. A politikai és gazdasági összeköttetések szálait az olasz és magyar humanizmus kapcsolati egészítették ki, a humanizmus mindenütt nélkülözhetetlen táptalajt biztosított a reneszánsz művészt kibontakozásához. A magyarországi humanista mozgalom kis időkülönbséggel szinte ugyanabban az időben kezdődött mint az itáliai központokba, mivel hazánk uralkodói a 14. században az Anjou dinasztia nápolyi ágából kerültek ki. A mozgalom kibontakozásában fontos szerepet játszott Pier Paolo Vergerio. Mellette vált humanistává Vitéz János, aki Hunyadi Mátyás nevelője volt. Magyarországon a reneszánsz művészet megjelenését elsőnek Vitéz János készítette elő, aki mint könyvgyűjtő megismerkedett a reneszánsz könyvfestészet alkotásaival. Az 1460-as évek közepe táján Firenzéből rendelt, gyakran pompás reneszánsz miniatúrákkal kékes kódexei a reneszánsz művészet első magyarországi hírnöke voltak. Vitéz könyvgyűjteménye Mátyás híres Corvina könyvtárába került, amit a király újabb kódexekkel gyarapított, díszítésüket a legkiválóbb firenzei miniátoroktól rendelte meg.

Mátyás király figyelmét a reneszánsz képzőművészet alkotásaira először a pécsi püspök, Janus Pannonius hívhatta fel. Valószínűleg az ő ösztönzésére merndelt magának arcképet Mátyás Mantegnatól. Ez a kép híressé vált művészeti gyűjteményének egyik "alapító" darabja lehetett. Szövetségesei és barátai pompás alkotásokat küldtek neki. (Lorenzo de Medici Verrocchio készítette bronzreliefeket küldött.) Gyűjteménye azonban nemcsak ajándékozás révén gyarapodott, ő maga is rendelt egy fehér márvány kutat Verrocchiotól, képeket Filippino Lippitől és Caradossót, a híres milánói ötvöst is foglalkoztatta. A legtöbb műtárgy elpusztult, fennmaradt azonban a Mátyás királyt és Beatrix királynőt ábrázoló domborműpár, ami feltehetően Gian Christoforo Romano műve, az esztergomi kincstár arany Kálváriája, és a "Bakócz-kárpit" néven ismert trónkárpit.

Humanisták serkentették a király a reneszánsz építészet pártolására is. Elsősorban Francesco Bandini, Bartolommeo della Fonte, Antonio Bonfini. Mátyás könyvtárában két olyan könyvet találunk, amelyek kifejezetten művészetpártoló fejedelmek részér íródtak.

2. Az új stílus befogadása

A reneszánsz építészet meghonosodásának fontos előjátéka az, hogy ekkortájt több észak-olasz és dalmát mérnök és kőműves dolgozott Magyarországon. Fiorarante és társa valószínűleg dél-magyarországi erődökön dolgozhattak, vagy Mátyás egyetlen adriai-tengeri kikötőjének, Zengnek a kiépítésében vettek részt. A kora reneszánsz építészet az 1470-es évek második felében gyökeresedett meg hazánkban. Az Alpokon túli reneszánsz, olaszosan klasszicizáló jellegű stílus volt. A gótikus és reneszánsz építési módot formai különbségek és eltérő elméleti alapfelfogás választotta el egymástól. Mivel Magyarországon kevésbé volt fejlett a gótikus építészszervezet, átvettük az új stílus kivitelezési feltételeit is.

A tagozatépítészet "feltalálója" Brunelleschi volt. Lényege a tagozatokat (ajtók- és ablakkereteket, pilasztereket, féloszlopokat, párkányzatokat...) a falsíktól képkeretszerűen való elválasztás, csiszolt felületű kőből vagy márványból való faragás.

A kivitelezést magyar kőművesekre bízták, az épületek díszítését pedig firenzei építész irányítása alatt kb. 20 olasz, 5 dalmát és többhazai vörösmárvány-faragó mester végezte.

3. Mátyás király építkezései

Az első magyar kora reneszánsz épület Mátyás király palotája a török uralom, a barokk újjáélesztési munkák következtében szinte teljesen megsemmisült. Építője Chimenti Camicia, aki a magyar király szolgálatában palotákat, kerteket, kutakat templomokat és díszes famennyezeteket tervezett. Elkészítette az új épület modelljét, elkészült azoknak az ajtóknak ablakoknak jelentős része, amelyekbe az intaniás ajtószárnyak kerültek és megépültek a helyiségek falai mire a firenzei intarziátorok Budára érkeztek. A palotából megmaradt az ún. Gyilokjáró udvar ötíves vakárkádsora, a mögötte hú1úzódó Jégverem és az ún. Albrecht pince. Mindkettő egy reneszánsz épületen belüli függőkertet alépítménye. Az elpusztult függőkert 15-17. századi metszetek alapján ismerjük. A kőfalakra építetett és ablakokkal áttört kulisszafallal lezárt függőkert nagyon sajátos építészeti motívum. hasonló elrendezésű, szellemes, racionális vízellátással összekötött függőkert Itáliában is alig volt. A budai elrendezés legközelebbi olasz rokona az urbinói hercegi palota híres függőkertje. A homlokzatot a tagozatok alapján ablakok, egyszerű horizontális övpárkányok, kőkeretes ablakok jellemzik. A palota felső része a Palazzo Veneziához hasonlítható.

A firenzei művészek túlsúlyban voltak a Budán dolgozó mesterek között is. Közéjük tartozott a "Márvány Madonnák Mestere", akit általában Tommaso Fiambertivel azonosítanak. Fő műve a Visegrádi madonna vörösmárvány dombormű, ami a Kápolna kapuját koronázhatta.

A dalmát származású mesterek közül a leghíresebb Giovanni Dalmata. Legnevezetesebb Magyarországon fennmaradt szobrászati alkotása egy fehér márvány dombormű, a Diósgyőri Madonna. A dalmát kőfaragó mesterek a budai vár palánkján dolgoztak.

Mátyás reneszánsz építkezései nagy mértékben megváltoztatták a korábbi gótikus palota képét, bár az alaprajz egészében a nagyméretű átépítés után sem lett "tipikusan reneszánsz", az átalakítások alkalmazkodtak a korábban már kialakult, többudvaros elrendezéshez.

Az első reneszánsz épület a palotában az ún. Zsigmond udvar. Kb. 40-50 m hosszú, főbejáratához kettős lépcső vezetett, kétoldalt bronz kandeláberekkel. A vörös márványból faragott főbejárat kapuszárnyit Herkules teteit ábrázol bronz domborművek díszítették, a homlokzatot vörös márvány keretezésű ablakok tagolták. A termeket szintén vörös márványból faragott ajtók, belső ablakkeretezések és faragott, aranyozott kazettás mennyezet díszítették. Ezt a "Mátyás befejezetlen palotája"-ként emlegetett épületet 1487 körül kezdték meg, nem is készült el teljesen a király haláláig.

A palota része még a Díszudvar, mi kb. 1479-84 között épült fel, gótikus épületmaradványok felhasználásával. A földszinten árkádsorokkal körülvett udvart az emeleten báboskorláttal szegélyezett loggiak vették körül. A Dunára néző szárnyban helyezkedett el a Corvina könyvtár. Az ajtókra, kandallókra címereket faragtak. A boltozatos termek falait freskók borították: a királynő szobáját az Erények allegorikus alakjai, a könyvtártermeket pedig asztrológiai tárgyú falfestmények. Az utóbbiak az égitesteket ábrázolták Mátyás születésekor, Csehország, Morvaország, Szilézia, Lausitz elfoglalásakor. A kandallók ormára gudrigákat és római jelvényeket faragtak, más termekben színes, mázas kályhák álltak. Az egyik díszkályha fő ékessége a Mátyás király trónoló alakját ábrázoló kályhacsempe volt. A Mátyás-palota dekorációja igen színes volt, ehhez hozzájárultak a Mátyás király és Beatrix királyné emblémáival díszített padlótéglák is.

Mátyás palotáinak szobrászati alkotásai közül a legértékesebbek a bronzszobrok voltak. Hat életnagyságú vagy azt meghaladó bronzszoborról tudunk. Heraklész szobra az előudvarban állt, a domborműves kapu a "befejezetlen palota" része volt, két meztelen kapuőrző lakot az egyik kaputoronynál helyeztek el. és a három Hunyadi (János, László és Mátyás) szobra az egyik épületet díszítette.

Az Újviág-kertben pompás, fényűző reneszánsz kertet alakítottak ki labirintussal, sétálótornácokkal, formára nyírt fákkal és bokrokkal valamint egy márvány villával.

Mátyást elsősorban az erőd-, palota- és villaépítkezés érdekelték. Filarete-Corvina illusztrációi közül az "Erények és Bűnök Háza" elnevezésű épület is megtetszhetett neki, mivel ennek mintájára egy főiskolát, a Scholat szerette volna felépíttetni. A Schola köré kisebbfajta városnegyedet is tervezett, ami a kollégiumokat, tanárlakásokat és a főiskola egyéb létesítményeit foglalta volna magába. (Uralkodása vége felé urbanisztikai tervei is voltak.)

A magyar kora reneszánsz másik fontos épülete a visegrádi nyaralópalota 1484 táján készülhetett el. Az építkezések itt is régebbi épületekhez kapcsolódtak. Az adottságai remekül megfeleltek a teraszos függőkertek kialakításához. Mátyás az Anjou-kori kutakat késő gótikus, majd reneszánsz kutakra cserélte fel. A legszebb vörös márvány szökőkút a díszudvaron állt. Az alsó medencéjének oldallapjait címer és gyümölcsfüzér-díszítések, a felette levő kúttálat a lernai tridrán lovagló gyermek Herkules alakja koronázta. Alkotója valószínűleg Giovanni Dalmata.

A két palota építésével egyidőben Báthory Miklós váci püspök részére is dolgoztak a mesterek. Ők készítették a váci székesegyház szentélyét elzáró báboskorlátot.

4. A reneszánsz első helyi mesterei: a vörösmárvány-szobrászok

Az első magyar kora reneszánsz épületek színes összhatását fokozta az Esztergom környéki vörös márvány. Ajtó-, ablakkeretek, kandallók, stb. készültek belőle. Magyarországon a vörös márványt már a reneszánsz megjelenése előtt is használták. Az olasz mesterek a helyi mesterek tapasztalataira, gyakorlatára is támaszkodhattak. Így a gyakorlott sírkőfaragók elsőként vették át az olaszoktól a reneszánsz díszítőmotívumokat, és részt vettek az épülő paloták díszítésében is. A budai palotában helyi mester munkája az oroszlánfejjel díszített kútmedence-oldallap, és az ún. Tárnok utcai pilasztefő mellet még jó néhány töredék. A sírkőfaragók munkáin a címerköveken és sírköveken, már Antikva betűs felíratokat és reneszánsz díszítőelemeket találunk.

Nehézkesebben vették át az új stílust a gótikus munkamódszerhez jobban ragaszkodó helyi kőfaragók. Kezdetben kialakult egy átmeneti stílus, erre jó példa a vajdahunyad vár Mátyás-loggiája, amelyen egyedül a báboskorlát képviseli a reneszánsz díszítést. 1490 táján már találunk pl. a kőszegi váron olyan reneszánsz profilozású párkányos, kőkeresztes ablakokat, amelyeken a helyi mesterek csak egyes gótikus részletmegoldásokkal árulják el azt, hogy művészetük a helyi hagyományokban gyökerezett.

Forrás:http://www.sze.hu/muvtori/belso/stilusok/magyren/magyren.htm